A kondorosi demográfiai helyzet alakulása a település története során
Kondoros település I. Szent István király uralkodása idején alakult. A mai településtől ÉK-i irányban, 2 km-re jött létre a középkori Kondoros, az ún. Ókondoros. Nevét vagy a településen átfolyó Kondor-patakról vagy a nyaranta itt tanyázó fakókeselyűről kapta, melyet a népnyelv kondor-sasnak hívott. Ez utóbbi Kondoros első pecsétjében és mai címerében is benne van. Kondoros a XIII. században a gyulai uradalomhoz tartozó község volt. (1.)
Kondoros a Váradi regestrum szerént, már a XIII. század elején (1229-ben) mint falu fennállott s Mikó nevű szentszéki ügyvivőnek volt szék és lakhelye. A XV. század közepén Kondoros a hatalmas Maróthyakat uralta, kikről a koronára szállott. Az 1560. észtendei öszveirás szerént a királyi fiskus ( államkincstár) birt Kondoroson 80 portányi birtokot, mely után 88 forint adó volt fölvéve. (2.)
1241-ben a tatárok elpusztították Kondorost és lakosságát. Majdnem 200 esztendő telik el, mire 1403-ban Kondorosegyháza néven merül fel újra, a gyulai uradalomhoz tartozó településként. (3.)
1526-ban már a legnagyobb falvak közé tartozik a gyula uradalomban, s lakosai 9 forintot és 50 dénárt fizettek hadi adó fejében. Egyházának javadalma ezidőben középszerűnek mondható papja 1552-ben 3 forintot lett volna köteles fizetni a trienti zsinatra küldendő követ útiköltségeire. (4.)
1552-ben 43, 1553-ban 43, 1556-ban 54, 1560-ban 57, 1562-ben 80, 1564-ben 70 kapu után hajtották be a falu lakosságán az adót. Az 1557—58-iki defter szerint 42 (40 régi, 2 új) ház volt benne. 1563-ban 103 család lakott itt úgy, hogy a falu lakossága mintegy 515 főre rúgott. E lakosok ezidőtájt legnagyobbrészt földmíveléssel foglalkoztak. 1554-ben a gyulai uradalom falvai közül ők adnak legnagyobb kilenczedet: 263 kalangya s 18 gyulai köböl búzát, 5,5 gyulai köböl árpát. 1562-ben is 99 jobbágy közül 95-nek volt vetése s csak 4-nek nem. Az előbbiek féltized fejében 199 kalangya, 2 kéve, 37,5 köböl búzát s 26 vontató árpát fizettek. (5.)
Az 1526-os mohácsi csata után Kondoros település még állt. 1556-ban elesett Nagyvárad, 1566-ban Gyula vára. Azt, hogy Kondorost mikor pusztították el a törökök pontosan nem tudjuk, de 1602-ben már puszta. S a XVIII. század végéig Kondorosi Pusztákként emlegetik a területet. (6.)
Kondorost a nagybirtokosok munkaerőigénye alapján 1875-ben telepítették újra, a középkori településtől 2km-re, DNY-i irányban, a Kondorosi Csárda köré, annak oldalaival párhuzamosan.
Az újratelepítésben a legnagyobb szerep Dérczy Ferenc későbbi bírónak, Geist Gáspár földbirtokosnak, Petőfi István későbbi pénztárosnak jutott. Kondorosra nagyrészt szarvasi szlovákok telepedtek át. Az első képviselő-testületi ülést 1875. december 23-án tartották, melyet az újratelepített Kondoros születésnapjának is tekinthetünk. (7.)
Az ekként (habár nem is egészen régi határai között) újra éledt Kondorosnak lakossága 1880-ban 2118, 1809-ben 2597-re rúgott. Ez utóbbiak közül 1191 volt magyar, 29 német, 1374 tót, 3 egyéb nyelvű; vallásra nézve 697 róm. kath., 1 gör. kath., 7 gör. 1611 ág. ev., 256 ev. ref., és 25 izraelita. (8.)
Lakóinak száma 1920-ban 6090, 1930-ban 7178. A 10 év alatti tényleges szaporodás 1088-, a természetes 828-, beköltözött a községbe 260 lélek. A község szaporodási viszonyai igen kedvezők, dacára a rossz halálozási viszonyoknak. A halálozási-csecsemőhalandósági, gümőkór halálozási arányszámok renkivül magasak, az utóbbi az egész járásban a legmagasabb. Ezzel szemben az élveszületési arányszám is igen magas, ami ellensúlyozza az előbbi két tényező kedvezőtlen befolyását a lakosság számának alakulásra. Külterületen lakik a népesség közül 70%-a, azaz 4058 lakos. (9.)
Vizsgálva az 1930-as népszámlálás adatait, a következő képet kapjuk:
- a lakosság összes létszáma – 7 187 fő,
- mezőgazdaságból él – 5 779 fő – a lakosság 80 %-a,
- nincstelen agrárproletár – 2 275 fő – a lakosság 34%-a,
- valamekkora birtokkal rendelkezik – 2 993fő – a lakosság 36,5%-a,
- iparban dolgozik 313 fő – a lakosság 9,9%-a,
- a külterületi lakosság – 4 058 fő – a lakosság 56,53%-a. (10.)
A lakosság anyanyelvi megoszlása a következő volt 1935-ben: magyar 6981, német 4, tót 187, oláh 1, egyéb anyanyelvű 5 lélek, de valamennyien magyarérzelműek és jól beszélnek magyarul. Amint látjuk, számottevő nemzetiség nincs a községben, a tiszta magyar községek közé sorolhatjuk Kondorost. Nem ilyen egyöntetű a népesség vallási tekintetben, amennyiben a római katolikus egyház hívei 1822, a görög katolikusoké 11, a reformátusé 262, az evangélikusé 4966, izraelitáé 31 lélek a lakosság közül. (11.)
Házainak száma 1429, melyek közül kőből vagy téglából épült 51, vályogfallal 196, tiszán földből vagy vályogból van építve 1182. Cseréptetővel van fedve közülük 1245, fazsindellyel 15, zsúppal vagy náddai 169. (A lakosság főfoglalkozása az őstermelés. Földművelő a népesség közül 2642 kereső és 3138 eltartott. (5780 személy). Az iparban foglalkoztatottak száma 750, a kereskedelemben 207, a közlekedésben 51, a közszolgálatban 156, a napszámosoké 17, a nyugdíjasoké 48, a házi cselédeké 113, egyéb és ismeretlen foglalkozásúaké 58- A mezőgazdasági népességből önálló kisgazda 744, segítő családtagja és eltartottja 2250; mezőgazdasági cseléd és eltartottja 716, a mezőgazdasági munkásoké és eltartottjaiké 2059. Ipara, kereskedelme teljesen helyi jelleggel bir, csak a lakosság mindennapi szükségleténék ellátására szolgál. A kondorosi ipartestület tagjainak száma 135, közülük alkalmazottat nem tart 114 iparos. Az iparban foglalkoztatott segédek Száma 32, a tanoncoké 22, Szakma szerint: 12 szabó, 9- cipész, 32 csizmadia, 12 asztalos, 3 szíjgyártó, 2 esztergályos, 10 kerékgyártó, 7 kovács, 7 lakatos, 7 ács, mészáros 3, borbély 4 Gyári üzemmel dolgozik az áramfejlesztő kereskedések száma 14—16 között mozog, legnagyobb részük vegyeskereskedés. (12.)
1943-ban Kondoros nagyközség lakosainak száma 7498 fő. Közigazgatásilag a községhez tarozik: Geist-csákó, István majorok, Erzsébet-tér Kiskondoros, Újtanyák, Apponyi földi, Balázs tanyák, Baross-telep, Bencz bérleti tanyák, Ilka-tér, Lujza-tanya, gróf Bolza Géza bérleti és Gróf Bolza Pál vagyonváltságföldi tanyák, Réthy-Láng és Bakos majorok, Merán gróf földek, Nagy major, Sziráczky stb. majorok.
A lakosság megoszlása: 90% magyar, 10%-a tót és más anyanyelvű. Lakóházak száma 1614. A lakosság 45%-a belterületen lakik. (13.)
A község nemcsak gazdasági téren gyarapodott, de a lakosság száma is egyre nőtt: 1891-ben 2597 fő, 1910-ben 5225 fő, 1920-ban 6090 fő, 1930-ban 7178 fő, 1943-ban 7498 fő volt. A lakosság 55%-a külterületen élt. (14.)
Kondoros lakosainak száma 1955-ben 8137 fő volt. Kondoros községben mindig kedvező volt a természetes szaporodás, noha itt szedte a legfeltűnőbb mértékben áldozatait a tbc is. A kedvezőtlen halálozási arányszámot mindig ellensúlyozta a kedvező csecsemőszületés. Ez utóbbi arról tanúskodik, hogy megfelelő egészségügyi körülmények között sok ember életét megmenthették volna a társadalomnak. (15.)
Kondoros község területe 15 764 kh (9072 hektár). Lakosinak száma az az 1949. évi népszámlálás adatai szerint 8144, tényleges szaporodása 8,8 százalék. Népességéből 5,6 százalék analfabéta (411). Belterületen lakik a népesség 42,2 százaléka (3440). (16.)
Az 1960. évi népszámlálási adatok viszont a tanyasi lakosság arányában már lassú csökkenést mutatnak. Ekkor a lakosság összlétszáma 7 462 fő, melyből belterületen lakik 3 882, külterületen 3 580 fő. A külterületen élő lakosság az összlakosságnak a 47,97%-a. ( 17.)
Az 1970. évi népszámlálási adatok szerint a község lakóinak száma 7 319 fő. Belterületen 4 740, külterületen 2 579 lakos él. A külterületi lakosság a község lakóinak 35,2%-a. A külterületen élő lakosok száma azóta is állandóan csökken. (18.)
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 6,6% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 1,7%, evangélikus 33,2%, felekezeten kívüli 25,5% (22,7% nem nyilatkozott). (19.)
Kondorost a köztársasági elnök 2013. július 15-én várossá nyilvánította. (20.)
2022. január 1-jei adat alapján a település lakosságának
száma 4 763 fő. (21.)
Jegyzetek:
1. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 10-11. oldal
2. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana – Budapest, 1936 – Kondoros – 228. oldal
3. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 11. oldal
4. Dr. Karácsonyi János: Békés vármegye története II. kötet – Békés vármegye, 1896– Kondoros
- 195. oldal
5. Dr. Karácsonyi János: Békés vármegye története II. kötet – Békés vármegye, 1896– Kondoros
- 196. oldal
6. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 11-12. oldal
7. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 13-19. oldal
8. Dr. Karácsonyi János: Békés vármegye története II. kötet – Békés vármegye, 1896– Kondoros
- 197. oldal
9. Márkus György: Békés vármegye – Budapest, 1936 – Keviczky László: Kondoros – 426. oldal
10. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 55-57. oldal
11. Márkus György: Békés vármegye – Budapest, 1936 – Keviczky László: Kondoros – 426. oldal
12. Márkus György: Békés vármegye – Budapest, 1936 – Keviczky László: Kondoros – 427. oldal
13.. Kondoros története - https://kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete
14. Dr. Gulyás Mihály: Gyökereink, képek Kondoros múltjából – Kondoros, 1995 – 8. oldal
15. Dr. Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története – Békéscsaba, 1960 –
Kondoros - 254-255. oldal
16. Dr. Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története – Békéscsaba, 1960 –
Kondoros - 257. oldal
17. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 57. oldal
18. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975 – 57. oldal
19. Wikipédia - Kondoros - https://hu.wikipedia.org/wiki/Kondoros
20. Kondoros – Kisvárosi séták – Szerkesztette Nyemcsok László – Kondoros, 2014 – 5. oldal
21. Wikipédia - Kondoros - https://hu.wikipedia.org/wiki/Kondoros
Felhasznált szakirodalom:
I. Bella István: Kondoros száz esztendeje – Kondoros, 1975
II. Békés Megyei Hírlap – Library hungaricana - https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTRVJJRSI6IFsiQmVrZXNNZWd5ZWlOZXB1anNhZyJdfSwgInF1ZXJ5IjogIktvbmRvcm9zIn0
III. Békésmegyei Közlöny – Library Hungaricana - https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJTRVJJRSI6IFsiQmVrZXNtZWd5ZWlLb3psb255Il19LCAicXVlcnkiOiAiS29uZG9yb3MifQ
IV. Békés Megyei Levéltár - https://mnl.gov.hu/beml
V. Békés Megyei Népújság – Library Hungaricana - https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLb25kb3JvcyJ9
VI. Békési Levéltár – https://mnl.gov.hu/mnl/beml/bekes_varos_tanacsanak_leveltara
VII. Békés Megyei Könyvtár – https://konyvtar.bmk.hu/
VIII. Dérczy Ferenc Könyvtár és Közösségi Ház hivatalos oldala – Rólunk - https://kondorosikonyvtar.hu/index.php/rolunk/intezmenyunk-tortenete
IX. Dr. Gulyás Mihály: Gyökereink, Kondoros története képekben – Kondoros, 1991
X. Dr. Kasza Sándor: Körös-szög Békés megye – Magyarország kisrégiói 3/5. – Ceba Kiadó Budapest, 2000
XI. Földrajzi tanulmányok 14. kötet – Akadémiai Kiadó Budapest, 1974
XII. Gyulai Levéltár – https://mnl.gov.hu/beml
XIII. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I. kötet – Pest, 1870
XIV. K. Cseh Edit – Kereskényi Miklós: Kistérségek értékleltára – Szarvasi kistérség –
Grafika Press RT. Nyomda Budapest, 2005
XV. Kondoros – Arcanum – Digitális tudománytár - https://adt.arcanum.com/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJLb25kb3JvcyJ9&per_page=10
XVI. Kondoros – Ecoterra - https://ecoterra.hu/kondoros/
XVII. Kondoros – Hírek, képek, videók a múltból és jelenből – Facebook-csoport - https://www.facebook.com/kondoros.hirek.kepek.videok
XVIII. Kondoros – Kisvárosi séták – Szerkesztette Nyemcsok László – Kondoros, 2014
XIX. Kondoros népessége – Népesség.com - https://nepesseg.com/bekes/kondoros
XX. Kondoros Retro – Facebook-csoport - https://www.facebook.com/groups/kondorosiretro
XXI. Kondoros története - https://www.kondoros.hu/index.php/kondoros-tortenete
XXII. Kondoros – Wikipédia - https://hu.wikipedia.org/wiki/Kondoros
XXIII. Körösvidék 1920 – 1927 –
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/
XXIV. Magyar Nemzeti Levéltár – https://mnl.gov.hu/
XXV. Márkus György: Békés vármegye – Budapest, 1936 - Keviczky László: Kondoros
XXVI. Népszámlálás 2001 Területi adatok – Békés megye II. kötet – KSH Budapest, 2001
XXVII. Népszámlálás 2011 – Békés megye 3. kötet – KSH Budapest, 2011 – 200 -201. oldal
https://mek.oszk.hu/11500/11517/11517.pdf
XXVIII. Népszámlálás 2022 KSH:
https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/